MENU
kezdőlapin englishügyfélkapukapcsolat
AKTUÁLIS
2016.06.21 Kvótareferendum – Az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazást támadó indítványokat

Az Alkotmánybíróság kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak. Mindkét határozat olvasható az Alkotmánybíróság honlapján. (MTI)

TOVÁBB
2016.06.10 Az Alkotmánybíróság Hivatala középfokú végzettségű munkatársat keres pénzügyi ügyintézői munkakör betöltésére

A pénzügyi ügyintézői munkakör ellátása köztisztviselői jogviszony keretében történik, a köztisztviselői jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) alapján írásbeli kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés határozatlan időre szól, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidővel, teljes munkaidőre. Az illetményre a Kttv. szabályai az irányadóak.

TOVÁBB
LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

A legfrissebb határozatok és végzések nem hivatalos, tájékoztató jellegű közzététele, a fontosabbak esetében rövid összefoglalóval. Az utóbbi időben született további döntések a Friss döntések menüpont alatt találhatóak.

2016.06.22 AB határozat nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabály alkalmazásának tilalmáról (V/642/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 21-én megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14. § c) pont ca) alpontja és 14/A. § (1) bekezdése, továbbá az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § d) pontja és 3. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontjai a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 9.K.30.483/2015. számú ügyben nem alkalmazhatóak. Az indítványozó bíró szerint a Keresztény Testvéri Közösség felperesnek az emberi erőforrások minisztere alperes ellen egyházi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított, előtte folyamatban lévő perében a bíróságnak olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését az Alkotmánybíróság 23/2015. (VII.7.) AB határozatában már megállapította. A testület a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta. A határozat indokolása szerint a nemzetközi jog és magyar jog összhangjának biztosítása nemcsak jogalkotói feladat, hanem valamennyi állami szervnek kötelezettsége, amikor a jogszabályokat értelmezni kell. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazandó jogszabályt a nemzetközi jogra is figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni. A jelen esetben nemzetközi bíróság által nemzetközi szerződésbe ütközővé nyilvánított szabályról van szó.

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/117/2016.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.31.452/2014/14. számú és a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.055/2015/5. számú ítéletei ellen benyújtott alkotmányjogi panasz (energia szabálytalan vétele)

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/166/2016.)

Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.797/2015/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kampánytámogatás visszafizetése)

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2843/2015.)

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.V.35.470/2014/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kérelemhez kötöttség elve)

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3392/2015.)

Az ügy tárgya: a Kúria Bpkf.II.1412/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (perújítás elutasítása)

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/43/2016.)

Az ügy tárgya: a Kecskeméti Törvényszék 5.P.21.073/2014/35. számú ítélete és a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.200/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (sérelemdíj, egyenlő bánásmód)

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/682/2015.)

Az ügy tárgya: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 24. §-a elleni alkotmányjogi panasz (közös költség)

2016.06.22 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1952/2014.)

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.37.692/2013/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (építési ügy)

2016.06.22 AB határozat alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/993/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 88.Mf.20.683/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. A bírói tanács kezdeményezte a folyamatban lévő perben az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt, így annak alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás, amely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.

2016.06.22 AB határozat alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/898/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.083/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. A bírói tanács kezdeményezte a folyamatban lévő perben az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt, így annak alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás, amely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.

2016.06.22 AB határozat alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/897/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.20.513/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. A bírói tanács kezdeményezte a folyamatban lévő perben az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt, így annak alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás, amely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.

2016.06.22 AB határozat alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/776/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.026/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. A bírói tanács kezdeményezte a folyamatban lévő perben az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt, így annak alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás, amely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.

2016.06.22 AB határozat alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/774/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.20.999/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. A bírói tanács kezdeményezte a folyamatban lévő perben az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt, így annak alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás, amely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.

2016.06.22 AB határozat alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/770/2016.)

Az Alkotmánybíróság tanácsa június 20-án megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő 8.Mf.21.006/2015. számú ügyben nem alkalmazható. A bírói kezdeményezés hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára, amely megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. A bírói tanács kezdeményezte a folyamatban lévő perben az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt, mert a munkáltatói intézkedés és a kereset benyújtása is az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály hatályba lépése előtt történt, így annak alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás, amely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.

2016.06.21 AB határozat az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának helybenhagyásáról (VI/997/2016.)

Az Alkotmánybíróság teljes ülése június 21-én helybenhagyta az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) OGY határozatát. Az ügy előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően az Országgyűlés a 8/2016. (V. 10.) OGY határozatával elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben. Az OGY határozatot három indítványozó támadta meg. Az testület először azokat az indítványi elemeket vizsgálta meg, amelyeket a támadott OGY határozat alaptörvény-ellenességével kapcsolatban vetettek fel az indítványozók. A határozat indokolása szerint önmagában az a tény, hogy az Országgyűlés bizottságai közül kizárólag a Törvényalkotási bizottság vett részt az eljárásban, és a határozati javaslat részletes vitáját is ez a bizottság folytatta le, nem eredményez alaptörvény-ellenességet. Az alkotmánybírák azzal a felvetésessel kapcsolatban, hogy az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés k) pontja azért sérül, mert az OGY határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé, rámutattak: az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. § (3) bekezdése az alkotmányossági vizsgálatot akként szűkíti, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja érdemben azt az indítványi elemet, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető alkotmányossági aggályokra hivatkozik. Mivel annak eldöntése, hogy a népszavazás tárgyában feltett kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tarozik-e, ilyen jellegű tartalmi kérdésnek minősül, az Alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban érdemi vizsgálat lefolytatására nincs törvényi lehetőség. Az egyik indítványozó álláspontja szerint a határozat elfogadásához vezető eljárás közjogi érvénytelenségben is szenved, mert az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a Házbizottságnak európai uniós napirendi pontként kellett volna meghatározni az OGY határozat elfogadása alapjául szolgáló határozati javaslatról készült napirendi pontot. Csakhogy – mutatott rá a testület – ezzel az indítványi elemmel kapcsolatban az indítványozó nem jelölte meg az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését.

2016.06.21 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/884/2016.)

Az Alkotmánybíróság teljes ülése június 21-én visszautasította a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 14/2016. számú határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú határozatával helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően Fodor Gábor országgyűlési képviselő alkotmányjogi panaszt nyújtott be a kúriai határozat ellen. Az indítványozó szerint az NVB olyan népszavazási kérdést hitelesített, amely nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért nem lehet népszavazást tartani róla. Álláspontja szerint a Kúria támadott határozata sérti továbbá az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, az I. cikk szerinti ember sérthetetlen jogainak állam általi védelmét. A hivatkozott döntés sérti azon jogát is, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és az E) cikk (1) és (2) bekezdése alapján európai uniós államban éljen. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában már leszögezte: a bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt az indítványozó alkotmányjogi panaszt kizárólag az Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmére alapítottan terjeszthet elő. Ezért az alkotmánybírák megvizsgálták, hogy az indítványozó megjelölt-e indítványában olyan, az Alaptörvényben számára biztosított jogot, amelyet a Kúria jogerős, népszavazási kérdést hitelesítő döntése megsértett, és amely egyedi ügyben való érintettségét megalapozná. A testület az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában megállapította, hogy az abban megfogalmazott jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelménye nem minősül Alaptörvényben biztosított jognak. Az erre való hivatkozásnak alkotmányjogi panasz hatáskörben csak kivételes esetekben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – van helye. Az Alaptörvény E) cikk (1) és (2) bekezdése vonatkozásában szintén arra a következtetésre jutott a testület, hogy az abban megfogalmazott, az európai egység megteremtésével, illetve a hatáskörök közös gyakorlásával kapcsolatos alkotmányos előírások nem minősülnek az Alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alkotmányjogi panaszt sem lehet alapítani. A végzéshez Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

2016.06.20 AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3309/2015.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.086/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kártalanítás)

TOVÁBBI LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK Becsuk

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés

 

KERESÉS ÉS SZŰRÉS AZ ÜGYEKBEN

A döntés

sorszáma évszáma

Az ügy

ügyszáma évszáma

Részletes keresés és szűrés